A Troll első pillantásra úgy tűnhet, mintha Norvégia elkészítette volna a saját Godzilla-filmjét. És bizonyos értelemben ez igaz is. A film egy óriási szörny pusztítását mutatja be, katonai beavatkozással, látványos rombolással és menekülő tömegekkel. Ugyanakkor a Troll legnagyobb különlegessége az, hogy mindezt a skandináv mitológiára építi, így a végeredmény több lesz egyszerű szörnyfilmnél.

A történet a Dovre-hegységben kezdődik, ahol egy alagútépítési munkálat során valami ősi és hatalmas erő ébred fel. A kezdetben megmagyarázhatatlan pusztítás mögött hamarosan egy legendás troll áll, amelyet a norvég népmesékből és mondákból ismerhetünk. A lény Oslo felé indul, miközben a hadsereg, a tudósok és a politikusok kétségbeesetten próbálják kitalálni, hogyan lehetne megállítani.

A film főszereplője Nora Tidemann paleontológus, akit Ine Marie Wilmann alakít. Nora tipikusan az a karakter, aki kezdetben kívülállónak számít, de hamar kiderül, hogy pontosan az ő tudására van szükség a helyzet megértéséhez. A karakter szerencsére nem válik sablonos akcióhőssé. Intelligens, kitartó és hiteles figura, akinek tudományos kíváncsisága legalább olyan fontos, mint a bátorsága. Sok néző számára ő a film egyik legerősebb pontja.

Fontos szerepet kap Nora édesapja, Tobias Tidemann is. A különc folklórkutató éveken át azt próbálta bizonyítani, hogy a trollok valóban léteznek. A legtöbben bolondnak nézik, de a történet előrehaladtával egyre világosabbá válik, hogy sokkal többet tud a norvég legendákról, mint bárki más. Az apa-lánya kapcsolat érzelmi alapot ad a filmnek, és segít abban, hogy a történet ne csak a rombolásról szóljon.

Andreas Isaksen kapitány szintén fontos szereplő. Ő képviseli a katonai és gyakorlati megközelítést, miközben fokozatosan megtanulja, hogy nem minden problémát lehet rakétákkal és fegyverekkel megoldani. A Nora és Andreas közötti dinamika jól működik, bár egyikük sem kap olyan mély karakterfejlődést, mint amilyet egy hosszabb sorozatban láthatnánk.

A film legerősebb eleme maga a troll. A látványtervezők remek munkát végeztek. A lény egyszerre félelmetes és lenyűgöző. Mérete, mozgása és megjelenése végig meggyőző marad. A CGI ugyan nem éri el a legnagyobb hollywoodi produkciók szintjét, de a Netflixes költségvetéshez képest kifejezetten erősnek mondható. A troll minden jelenetben valódi fenyegetésnek érződik.

A rendezés ügyesen használja a norvég tájakat. A hegyek, fjordok és erdők nem csupán háttérként szolgálnak, hanem a történet szerves részévé válnak. A film sokszor szinte turisztikai reklámként is működik, olyan látványos képeket mutat Norvégiáról. Ez a környezet jelentősen hozzájárul az egyedi hangulathoz.

A Troll egyik legérdekesebb vonása, hogy komolyan veszi saját mitológiáját. Ahelyett, hogy egyszerű szörnyként kezelné a címszereplőt, a film igyekszik összekapcsolni a norvég néphagyományokat a modern világgal. A legenda és a tudomány találkozása sokszor érdekesebb, mint maga az akció. A történet azt sugallja, hogy a múlt emlékei még mindig ott rejtőznek a modern társadalom felszíne alatt.

A film ugyanakkor nem mentes a hibáktól. A forgatókönyv sok ponton követi a klasszikus szörnyfilmek sablonjait. A katonák újabb és újabb fegyverekkel próbálkoznak, a politikusok rossz döntéseket hoznak, a tudósokat eleinte senki sem hallgatja meg. Aki sok hasonló filmet látott már, annak több jelenet is ismerős lehet. Több kritika szerint a történet túl kiszámítható, és kevés igazán váratlan fordulatot tartalmaz.

A párbeszédek sem mindig erősek. Előfordulnak közhelyes mondatok, és néhány mellékszereplő inkább funkcióként létezik, mint valódi karakterként. Emiatt a film érzelmi részei nem mindig működnek olyan jól, mint kellene. Ugyanakkor a gyors tempó és a látvány miatt ezek a problémák ritkán törik meg teljesen az élményt.

Ami miatt a Troll mégis működik, az a szórakoztató hozzáállása. Nem akar művészfilm lenni, nem akar filozófiai mélységekbe merülni. Tudja, hogy egy óriási trollról szóló kalandfilm, és ezt a koncepciót végigviszi. A játékidő feszes, az akciók jól vannak elosztva, a látvány pedig kellően látványos ahhoz, hogy a néző végig érdeklődéssel kövesse az eseményeket. Több kritikus is kiemelte, hogy a film pontosan azt nyújtja, amit ígér: egy nagyszabású, könnyen fogyasztható szörnyfilmet.

Ajánló

Azoknak ajánlott, akik szeretik a Godzilla-, King Kong- vagy más kaiju-filmek világát, de kíváncsiak egy európai, skandináv megközelítésre. A norvég mitológia felhasználása egyedi ízt ad a történetnek, a látvány erős, a főszereplők pedig szerethetők. Aki mély karakterdrámát vagy különösen eredeti forgatókönyvet vár, annak valószínűleg kevés lesz. Aki viszont egy látványos, lendületes és szórakoztató szörnyfilmet keres estére, annak a Troll kifejezetten kellemes meglepetés lehet. Nem forradalmasítja a műfajt, de a saját célját magabiztosan teljesíti.

Szöveg: Gere Ákos

Források:

  • GN (IGN Hungary) 
  • Puliwood
  • Hetedik Sor Közepe
  • Mafab
  • Sorozatjunkie
  • filmtekercs.hu

Képek: variety.com, twimg.com, tmsimg.com, scary-movies.de, artstation.com