A Frankenstein nem egyszerűen egy újabb feldolgozása Mary Shelley klasszikus regényének. Ez egy személyes hangvételű, látványos és érzelmekkel teli alkotás, amely inkább tragédia, mint hagyományos horrorfilm. A rendező évek, sőt évtizedek óta dédelgetett álomprojektként tekintett erre a történetre, és ez szinte minden képkockán érezhető. A végeredmény egy monumentális gótikus sci-fi, amely tisztelettel nyúl az alapműhöz, miközben saját hangsúlyokat is kap.

A történet középpontjában Victor Frankenstein áll, egy rendkívül intelligens, de megszállott tudós, aki nem hajlandó elfogadni az élet és a halál természetes rendjét. Kutatásai során olyan kísérletbe kezd, amelynek célja az élet mesterséges létrehozása. A siker azonban nem azt hozza, amire számított. A teremtés pillanatát követően Victor szembesül döntése következményeivel, miközben az általa létrehozott lény egy ellenséges és kegyetlen világban próbálja megtalálni a helyét.

Bár a Frankenstein név hallatán sokan klasszikus szörnyfilmre számítanak, a 2025-ös változat más irányba indul. A horror jelen van, de nem az ijesztgetésen van a hangsúly. A film sokkal inkább az emberi természetet, a magányt, az elutasítottságot és a felelősséget vizsgálja. Emiatt gyakran inkább drámának vagy tragédiának érződik, mint hagyományos horroralkotásnak.

Oscar Isaac Victor Frankensteinje a film egyik legerősebb eleme. A karakter egyszerre zseniális és önző, idealista és veszélyesen megszállott. A film nem próbálja egyértelmű hősként vagy gonoszként bemutatni őt. Inkább egy olyan emberként látjuk, aki annyira hisz saját képességeiben, hogy közben elveszíti a kapcsolatot a valósággal. Isaac alakítása végig intenzív, és hitelesen mutatja be Victor fokozatos lelki szétesését.

A film igazi meglepetése azonban a Lény. Jacob Elordi alakítása sok kritikus szerint a film legjobb teljesítménye, és ezt könnyű megérteni. Ez a teremtmény nem egy egyszerű szörny. Félelmetes a külseje, de belül érző, gondolkodó és szeretetre vágyó lény. A film jelentős része az ő szemszögéből mutatja meg a világot. Ahogy próbálja megérteni az embereket, a társadalmat és saját létezésének értelmét, a néző egyre inkább együtt érez vele. A történet egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy a valódi szörnyeteg kérdése végig nyitva marad.

Fontos szerepet kap Elizabeth Harlander is, akit Mia Goth alakít. A karakter nem pusztán mellékszereplő, hanem fontos érzelmi kapcsolatot jelent Victor életében. Christoph Waltz Henrich Harlanderként szintén emlékezetes. Az általa megformált fegyvergyáros támogatja Victor kutatásait, de jelenléte azt is megmutatja, milyen veszélyes kapcsolat alakulhat ki a tudományos ambíció és a hatalom között.

Látványvilág szempontjából a Frankenstein lenyűgöző. A hatalmas kastélyok, laboratóriumok, ködös utcák és havas tájak egyszerre szépek és nyugtalanítóak. A film minden jelenetében érezhető a klasszikus gótikus horrorok hatása, miközben modern technikai megoldásokat is használ. A díszletek, jelmezek és a fényképezés együtt olyan világot teremtenek, amely már önmagában is megéri a megtekintést. Több kritika szerint ez az egyik legszebb Frankenstein-adaptáció, amely valaha készült.

A film hangulata ugyanakkor nem mindenkinek fog tetszeni. A közel két és fél órás játékidő miatt a történet lassan építkezik. Sok jelenet a karakterek érzelmeire, filozófiai kérdésekre és párbeszédekre koncentrál. Aki folyamatos feszültséget vagy akciót vár, annak időnként vontatottnak tűnhet a tempó. Több kritika is kiemelte, hogy a film első fele különösen lassú, és csak később talál igazán magára.

Ugyanakkor a lassabb tempónak megvan az előnye. A történetnek van ideje kibontani Victor és a Lény kapcsolatát, valamint bemutatni azokat a morális kérdéseket, amelyek miatt a Frankenstein több mint kétszáz év után is aktuális mű. Meddig mehet el a tudomány? Van-e joga az embernek életet teremteni? Ki viseli a felelősséget a teremtéséért? Ezek a kérdések végig jelen vannak a filmben.

A zene és a hangdizájn szintén sokat hozzátesz az élményhez. A film egyszerre tud monumentális és intim lenni. Egyes jelenetek grandiózusak, máskor pedig szinte teljes csendben figyelhetjük a szereplők lelki vívódását. Ez a kettősség különösen jól működik a Lény történetszálánál.

A Frankenstein nem hibátlan film. A történet bizonyos részei túlságosan elnyújtottak, néhány mellékszereplő kevés teret kap, és előfordul, hogy a látvány fontosabbnak tűnik a cselekménynél. Ennek ellenére egy rendkívül ambiciózus és emlékezetes alkotás, amely sokkal többet akar mondani, mint egy átlagos horrorfilm.

Ajánló

Azoknak ajánlott, akik szeretik a komor hangulatú, gondolatébresztő és látványos filmeket. Különösen élvezhetik azok, akik kedvelik a klasszikus gótikus történeteket, a lassabban építkező drámákat és az olyan alkotásokat, amelyek a szörnyek mögött az embert keresik. Aki egy vérgőzös horrorra számít, csalódhat, mert a film inkább tragédia és karakterdráma. Aki viszont nyitott egy érzelmes, gyönyörűen megvalósított Frankenstein-feldolgozásra, annak az elmúlt évek egyik legérdekesebb és legambiciózusabb horror-sci-fi élményét nyújthatja.

Szöveg: Gere Ákos

Források:

  • GN (IGN Hungary) 
  • Puliwood
  • Hetedik Sor Közepe
  • Mafab
  • Sorozatjunkie
  • filmtekercs.hu

Képek: nflximg.com, moviescramble.co.uk, tmsimg.com, teenvogue.com