Szerencsére most nem fenyeget az a veszély, hogy esetleg akaratlanul is túl sokat kikotyogok a titkos (vagy éppen piszkos) részletekből, ugyanis viszonylag régen láttam már ezt az ismét remekbe szabott dán politikai drámasorozatot. Azóta pedig már sok víz lefolyt, pardon, sok hó leesett skandináv kalandozásaim során – egyelőre továbbra is csak a Netflixen keresztül. Ám „ami késik, …múlik” – egy barátom szarkasztikus mondását idézve. És bár sok esetben valóban találó ez a szándékos képzavar, én azért remélem, hogy hamarosan személyesen is lehetőségem lesz egy jó kis „félelemre és reszketésre”… Skandináviában. (Igen, tudom, hogy ez elsődlegesen Las Vegasban szokás.)

A Borgen egyébként nem a Nordic noir műfajt képviseli, tehát nincs okunk a rettegésre a képernyő előtt, viszont izgalmakban ennek ellenére sem lesz hiány, ezt megígérhetem. A politika és a média külön-külön is kegyetlen világ, hát még együtt! Az pedig egészen zseniális, ahogyan a sorozat alkotói bemutatják ezt a kettős „harcszínteret”, bepillantást engedve a kulisszák mögé is. Valóban az az érzésünk támad, hogy a sztori megtörtént eseményeken alapul, pedig nem, a főszereplőt, Birgitte Nyborgot „kitalált karakterként” definiálják, merthogy az is. Bár tény, hogy olyan, mintha Dánia valódi első női miniszterelnökéről, Helle Thorning-Schmidtről mintázták volna, ő azonban csak 2011-ben lépett hivatalba, míg sorozatbéli „elődje” már 2010-ben megjelent a porondon. És hogy mi lehet ennek az oka? Olvastam erről egy 2020-as cikket, amiből a lényeg: „…a Borgen már több ízben előre is vetítette a dán politika történéseit, alighanem azért, mert minden évad előtt rengeteg politikai szakértővel, elemzővel, kutatóval és újságíróval beszélnek a készítők.”

A témaválasztásomat amúgy – tudatos formában legalábbis – nem befolyásolta, hogy napokon belül országgyűlési választás lesz Magyarországon, mert a fejemben már összeállt az ajánló vázlata, amikor leesett ez a vélt vagy valós, de mindenképp tudatalatti összefüggés. Az egyik ügyfelem szerint „nincsenek véletlenek”, egy másik viszont rendszeresen állítja, hogy „semmi nem függ össze semmivel” – a kedves olvasóra bízom, hogy jelen esetben melyiket érzi adekvátnak.
De inkább térjünk vissza Dániába, azon belül is a Borgenbe. Szégyen, nem szégyen, én nem tudtam, mire utal a cím, úgyhogy elnézést, ha mindenki másnak evidens, de ez a beceneve a Christiansborg Castle-nek, amely a dán parlament székhelyéül szolgál, maga a szó pedig „kastélyt” jelent. Eredetileg a királyi család rezidenciája volt, és noha ők időközben már átköltöztek egy másik palotába, a Borgen egy része mind a mai napig a használatukban maradt.

A sorozat főhős(nőj)e értelemszerűen a Birgitte-t alakító Sidse Babett Knudsen, aki kiválóan formálja meg az országa és a családja sorsáért egyszerre felelősséggel harcoló politikus és családanya kettős szerepét. Nagyon bírom a dánokban, hogy ők annyira közvetlenek, hogy még a miniszterelnöküket is a keresztnevén szólítják, például egy tévéinterjúban. Ráadásul betekinthetünk Birgitte otthonába, és igen, néha még a hálószobájába is – a dánok nem éppen a szemérmességükről híresek, mint azt tudjuk. Mindezek miatt abszolút azonosulni tudunk a karakterrel, olyan, mintha közülünk való lenne, és hát valahol az is, hisz ugyanazokkal a hétköznapi problémákkal neki is meg kell küzdenie, mint bárki másnak.
A többi szereplőt illetően a 3 évad során egy kicsit eltérők a hangsúlyok, de Birgitte mellett szintén kiemelt karakternek tekinthető a két médiaguru, Katrine Fønsmark (Birgitte Hjort Sørensen) és Kasper Juul (Pilou Asbæk), akiket a munka szétválaszt, ámde a magánélet összeköt, az előbbi kapcsán pedig egyszer szerepet is cserélnek. Ez ugyancsak egy izgalmas dinamikát visz a cselekménybe, ami remek extra adalék a miniszterelnöknő politikai és családi drámái mellé. Kezdetben hangsúlyos mellékszerepet kap Birgitte nem kicsit jóképű férje, Phillip Christensen (Mikael Birkkjær), később pedig médiaoldalról Torben Friis (Søren Malling), valamint vissza-visszatér még a politikus Bent Sejrø (Lars Knutzo) és a sajtós Hanne Holm (Benedikte Hansen) is.

És lezárásképp jöjjön egy jó hír: ami a sorozatot illeti, nincs lezárás, hamarosan jön a 4. évad! (Igen, itt szándékos részemről a kettős szóismétlés – izgatottsággal teli hatásvadászat.)
Szöveg: Répási Erna
Képek: Sorozatjunkie